MSZCT MAGYAR SZUPERVIZOROK és SZUPERVIZOR-COACHOK TÁRSASÁGA
Belépés
Menü

MSZCT alapszabályzat

 

A Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága egyesületi alapszabályzata

 

melyet az alapító tagok az alapító taggyűlésen elfogadtak, s melyet a 2003. június 02-án megtartott Közgyűlés a közhasznú szervezetté alakítás jogszabályi előírásainak megfelelően módosított, elfogadott, valamint 2010. március 26-án majd május 26-án és 2014. május 28-án tovább módosított és elfogadott.

 

Az Egyesület az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján jött létre. Működését a jövőben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásainak megfelelően kívánja kifejteni.

 

Preambulum

 

  • A szupervíziót önálló szakmának fogadjuk el.

  • Szupervizornak tekinthetjük azt a szakembert, aki erre a felsőoktatás keretében szakirányú képesítést szerzett.

  • A szupervízió a szakmai személyiség karbantartásának, fejlesztésének eszköze, az önreflexiót középpontba helyező, a konkrét szakmai tevékenységből kiinduló és ahhoz visszacsatoló tanulási folyamat.

  • A szupervízió folyamat, ennek értelmében nem krízis intervenció, nem tanácsadás, és nem aktuális problémamegoldás, hanem a szakmai személyiséget szolgálja.

  • A szupervízió nem tölthet be kontroll-funkciót, nem alkalmazható intézményen belüli, hierarchikus, kollegiális helyzetben, továbbá a szupervizor nem vállalhatja a felelősséget a szupervizált munkájáért.

  • Szupervízió alkalmazható minden olyan területen, szervezetben, intézményben, létesítményben, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás és rehabilitációs, valamint for profit tevékenységet végző munka folyik és ennek során a szakemberek humán intervenciókat használnak fel a munkájukban.

  • A szupervizorok a humán segítő pályákon a szupervíziót folyamatosan szükségesnek tartják, ennek értelmében saját tevékenységük kontroll-szupervízióját is vállalják.

  • A magyar szakemberképzés Szakmai Egyesület (1996 óta Magyar Szupervizorok Társasága) keretében látja lehetségesnek a szaktevékenység Etikai Kódexének folyamatos gondozását, a magyar szupervizorok szakemberi fejlődésének és érdekképviseletének szolgálatát.

  • A magyar szupervizorok nyitottan és együttműködésre készen kooperációt vállalnak minden olyan egyesülettel, szervezettel, intézménnyel és személlyel, aki/amely a szupervízió ügyét szolgálja.

 

I. Általános rendelkezések

 

1./ Az Egyesület neve: Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága
Rövidítése: MSZCT

2. Az Egyesület székhelye: 1051 Budapest, Hercegprímás u. 19. III. emelet 36.

3. Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.

4. Az Egyesület alapítási éve: 1996.

5. Az Egyesület működési területe: Az Egyesület működését Magyarországon és külföldön egyaránt kifejti.

 

Az Egyesület a Civil tv. 32. §-ában foglaltaknak megfelelően közhasznú szervezetként kíván működni.

 

II. Az Egyesület alapcélja és közhasznú tevékenysége

 

A szupervíziónak, mint interdiszciplináris szakmának a magyarországi megteremtése, minőségi követelményeinek, képzési rendszerének kialakítása és folyamatos védelme, fejlesztése
A szupervízió alapú reflektív coaching képviselete, szakmai színvonalának biztosítása, minőségi követelményeinek, képzési rendszerének fejlesztése és folyamatos védelme.

Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, ezzel összefüggésben az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységek, az azokhoz kapcsolódó közfeladat, és az azt szabályozó jogszabályhely a következők:

 

Közhasznú tevékenység: oktatási és nevelési tevékenység

 

Közfeladat: Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata 

a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése,
nevelési-oktatási programok kidolgozása, kiadása

 

Jogszabályhely: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 78. § (1) bek. d) és g) pontja

 

Közhasznú tevékenység: szociális tevékenység

 

Közfeladat: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről

 

Jogszabályhely: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bek. e) pontja

 

Közhasznú tevékenység: egészségügyi tevékenység

 

Közfeladat:  

Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása

 

Az egészségügyért felelős miniszter az Egészségügyről szóló törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen ellátja az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel összefüggő szakmai feladatokat

 

Jogszabályhely: Az egészségügyről szóló  1997. évi CLIV. törvény 41. § (3) bek. e) pont valamint 150. § (1) bek. b) pont. 

 

 

Az egyesületi célok, feladatok megvalósításának módja:

 

- Elméleti és empirikus kutatások végzése, szakmai anyagok elkészítése, átadása, gondozása és publikálása.

- Külföldi szakirodalom fordítása és kiadása.

- Szakkongresszusok, szimpóziumok rendezése.

- Pályázatok írásával, adományok gyűjtésével, a tagdíjak, illetve egyéb források felhasználásával egyesületi pénzalap megteremtése.

- A hazai és külföldi szakirodalom terjesztése.

- Szakanyagok publikálása.

- A szakterülethez kapcsolódó információs központ felállítása.

- A nemzetközi szakmai események hazai népszerűsítése és a tagság azokon való részvételének elősegítése.

- Tagjainak szakmai érdekképviselete.

- Képzések, továbbképzések szervezése, tartása tagjainak és érdeklődő szakembereknek.

 

Az Egyesület "közhasznú" jellegéből következik, hogy közhasznú szolgáltatásait, tevékenységének eredményeit - az egyesületi tagokon kívül - mások is igénybe vehetik, elsősorban - a szociális, - az egészségügy, - az oktatási ágazatok szakdolgozói, vezetői, továbbá mindazok, kiknek munkáját a szupervíziós valamint coaching szakmai ismeretek segíthetik.

 

Az Egyesület, mint közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja, befektetési tevékenységet nem végez.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői, megyei önkormányzati választásokon jelöltet nem állit. A jelen Alapszabály rendelkezései értelmében közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

 

Az Egyesület - mint közhasznú szervezet - tevékenységének és gazdálkodásának fontosabb adatait a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza. Ugyancsak ezen információs eszközök révén tájékozódhatnak az érdeklődők az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokról, ezek igénybevételének módjáról, idejéről.

 

III. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése.

 

1. Az Egyesület tagja lehet:

A jelen Alapszabályban az egyes tagsági formáknál meghatározottak szerint minden természetes személy, valamint jogi és nem jogi személyiségű szervezet - országon belül és kívül-, akik az alapszabály tartalmával – preambulumával együtt - egyetértenek, és annak kötelezettségeit vállalják.

 

2. Tagsági formák:

a./ alapító tag, b./ rendes tag, c./ pártoló tag, d./ tiszteletbeli tag.

 

a./ Alapító tag az, aki az alapító közgyűlésen részt vett s egyesületi alapítási szándékát aláírásával megerősítette.

Az alapító tag rendes tag.

 

b./ Rendes tag.

Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan bel- vagy külföldi természetes személy aki szupervizor oklevéllel rendelkezik, és az Egyesület alapszabályát, célkitűzéseit elfogadva annak munkájában részt vesz, s a tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tesz. A rendes tag felvételéről a Vezetőség dönt.

Más szupervizor képesítés esetén egyedi elbírálás kérhető, ebben az esetben az ilyen más képesítésű rendes tag felvételéről a Vezetőség javaslata alapján a Közgyűlés dönt a végzettség, képzettség, szakmai tapasztalat figyelembevételével. 

 

c./ Pártoló tag

Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesület célkitűzéseit eszmeileg vagy anyagilag támogatja, s megvalósítását segíti. A felsőoktatás keretében folyó szupervizor képzésekben résztvevő hallgatók is pártoló tagként léphetnek be az Egyesületbe. A pártoló tag felvételéről a Vezetőség dönt.

 

d./ Tiszteletbeli tag.

Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki kiemelkedő módon támogatja az Egyesület céljait.

- A tiszteletbeli tagi cím odaítéléséről a Vezetőség dönt. 

 

3. A tagok jogai és kötelezettségei:

- Minden tagnak kötelessége az Egyesület célkitűzéseit támogatni és az alapszabály rendelkezéseit betartani.

- A tagoknak joguk van az Egyesület tevékenységében részt venni, az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, rendezvényein jelen lenni.

- A rendes tagok egy szavazati joggal rendelkeznek.

- Az Egyesület rendes tagjai bármely tisztségre megválaszthatók.

- A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok tárgyalási joggal rendelkeznek, szavazati joggal nem rendelkeznek, és szakmai feladatot ellátó tisztségre nem választhatók.

- Minden rendes tagnak kötelessége a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat fizetni. Abban az esetben, ha a rendes tag tagsági jogviszonya a tárgyév július 1. napján vagy azt követően keletkezik, az éves tagdíj 50%-át köteles megfizetni. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagdíj mértékének megváltoztatását - a Vezetőség javaslata alapján - a Közgyűlés hagyja jóvá.

- Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

- A tagsági viszony a jelentkező írásbeli belépési kérelmének a Vezetőség által elfogadott döntése után keletkezik.

 

4. A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik - kilépés, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása, - kizárás, - elhalálozás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén.

 

A rendes tag, és a pártoló valamint a tiszteletbeli tag a tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

A Közgyűlés – a jelen Alapszabályban meghatározott eljárási rend szerint - a tagok sorából határozattal kizárja azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének a második írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a tárgyévet követő év március 31-ig.

A Közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére határozattal kizárhatja azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének ez előző bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, valamint aki jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, így különösen ha:

-    valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi,

-    ha bármely tag az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal, egyéb belső szabályzatokkal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít,

-    magatartásával sérti az Egyesület jó hírnevét,

-    legalább 1 éven keresztül az Egyesület tevékenységében semmilyen formában és mértékben nem vesz részt, és az igazolhatóan elküldött írásbeli megkeresésekre egyáltalán nem válaszol.  

Ez esetben az Egyesület Elnöke a tudomására jutó jogsértő magatartást követően azonnal, de legkésőbb 8 napon belül eljárást indít olyan formában, hogy a Közgyűlés ülését összehívja. A tag kizárására irányuló javaslatot a javaslat indokainak megjelölésével a Vezetőség egy tagja terjeszti a Közgyűlés ülésén (a továbbiakban: ülés) a Közgyűlés elé.

A Közgyűlés egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt az ülésen arról, hogy a javaslatot tárgyalásra alkalmasnak tartja-e, amennyiben igen, úgy egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt a javaslat megtárgyalása céljából összehívandó ügydöntő ülés (a továbbiakban: ügydöntő ülés) megtartásának időpontjáról. Az ügydöntő ülést 30 nappal későbbi időpontra kell összehívni az ülés időpontjához képest.

 

Az eljárás megindításáról, a javaslat lényegéről és indokairól, valamint az ügydöntő ülés helyéről és időpontjáról a Titkár legkésőbb az ügydöntő ülést megelőző 20 nappal írásban értesíti az érintett tagot és tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő ülésen joga van megjelenni, azonban megjelenése nem kötelező, távolmaradása az ügydöntő ülés megtartását nem akadályozza, és az ügydöntő ülés időpontja előtt írásban vagy az ügydöntő ülésen szóban joga van védekezését előterjeszteni.

 

A tárgyalásra az ügydöntő ülésen kerül sor. A tárgyaláson a kizárni kívánt tagot meg kell hallgatni.

 

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A Közgyűlés a kizárási ügyben hozott döntését a Titkár által írásos határozatban közli az érintett személlyel. A tag kizárását kimondó határozatot indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

A Közgyűlés megvonhatja attól a tiszteletbeli illetőleg a pártoló tagi címet, aki erre magatartásával érdemtelenné, méltatlanná vált pld. büntetőeljárás indul ellene, viselkedése az általános erkölcsi normákba ütközik

A tiszteletbeli illetőleg a pártoló tagi cím megvonásával kapcsolatban a tagkizárásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

 

A tag kizárásáról, valamint a tiszteletbeli és pártoló tagi cím megvonásáról rendelkező, Közgyűlés által meghozott határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.   

 

IV. Az Egyesület szervezete.

 

Az Egyesület testületei és bizottságai.

1./ Közgyűlés, 2./ Vezetőség, 3./ felügyelő szerv: Felügyelőbizottság (a hatályos jogszabályok által előírt feltétel esetén), 4./ Szakmai munkabizottságok

 

1./ Közgyűlés:

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az Egyesület alapszabályának megállapítása, módosítása, kiegészítése,

- a Vezetőség tagjai, mint vezető tisztségviselők, a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

- az Egyesület éves költségvetésének, munkatervének, az éves tagdíj összegének a megállapítása, jóváhagyása,

- a Vezetőség, a Felügyelőbizottság beszámoltatása éves tevékenységéről, munkaprogramjuk elfogadása,

- az Egyesület megszűnésének, illetve más társadalmi szervezettel való egyesülésének és szétválásának kimondása, /megszűnés esetén döntés az egyesületi vagyon hovafordításáról/,

- az Egyesület éves beszámolójának - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - megtárgyalása, elfogadása,

- tekintettel az Egyesület közhasznú jellegére, az Egyesület beszámolójával egyidejü1eg közhasznúsági mellékletének megtárgyalása, jóváhagyása, (a közhasznúsági melléklet a Civil tv. 29. § (6) és (7) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével készül s kerül a Közgyűlés elé),

- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

- tag kizárásával, tiszteletbeli és pártoló tagi cím megvonásával kapcsolatos döntés meghozatala;

- a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

- amennyiben ilyen megválasztására a későbbiekben sor kerül, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

- a végelszámoló kijelölése

- döntés mindazokban az ügyekben, melyet a jogszabály, a jelen Alapszabály, a Közgyűlés határozata illetőleg a Közgyűlés támogató határozata esetén a Vezetőség határozata a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

A Közgyűlés működésének szabályai:

 

A Közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik az Egyesület székhelyén.

Az összehívásáról a Vezetőség írásban, meghívó útján gondoskodik, legalább 15 nappal a Közgyűlés előtt, a napirend egyidejű közlésével.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A Vezetőség határozata, valamint a tagok egyharmadának - ok és cél megjelölésével benyújtott írásbeli - kérelme alapján 30 napon belül a Közgyűlést össze kell hívni.

A bíróság indítványára pedig a Közgyűlést kötelező összehívni

A Közgyűlés a tagok legalább 50 %+1 fő jelenléte esetén határozatképes.

A tiszteletbeli tag, a pártoló tag távolléte a határozatképességet nem érinti.

Határozatképtelenség esetén a Vezetőség a Közgyűlést egy héten belül - azonos tárgykörrel - újból összehívja. Az újbóli összehívás esetén a Közgyűlés legalább 10 tag jelenléte esetén határozatképes.

 

A Közgyűlés határozatait egyszerű szavazati többséggel hozza. Kivétel:

az alapszabály jóváhagyása, az Egyesület feloszlatása, a vagyoni végelszámolás elvégzése, a beszámoló és a közhasznúsági melléklet megtárgyalása, jóváhagyása. A megjelölt témák esetében a Közgyűlés 2/3-os szavazással dönt.
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.

Szavazati jogát minden rendes tag csak személyesen gyakorolhatja.

A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök vezeti.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

A szavazatok megszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A jegyzőkönyv készítéséről az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni.

A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlévők nevét, számát, a hozott döntéseket, a döntésekért felelős személyeket, a végrehajtási határidőket, a döntést támogatók és ellenzők számarányát /ha lehet személyét is/. A jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés által a jelenlévő rendes tagok közül választott két hitelesítő írja alá.

A Közgyűlés határozatairól, döntéseiről - időrendi sorrendben – a Titkár nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a döntés időpontját, tartalmát, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

A Közgyűlés határozatait, döntéseit, melyek bármely tagra vonatkozóan jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, vagy harmadik személyt /beleértve a hatóságokat is/ érintenek, a döntéshozatal után azonnal, de legkésőbb 8 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel.

 

2./ Vezetőség:

A Közgyűlés rendes tagjai közül titkos szavazással négy éves időtartamra Elnököt és 4 fős Vezetőséget választ.

A Vezetőség Elnökből, két Alelnökből, Titkárból és egy további vezetőségi tagból áll.

A Vezetőség munkáját a mellette működő két szakember segíti:

Nemzetközi referens: a Vezetőség által megbízott diplomás szupervizor.

Gazdasági ügyintéző: az Egyesület Elnöke által megbízott pénzügyi szakember.

A Vezetőség tagjai egymással hozzátartozói, rokoni, függőségi viszonyban nem állnak.

Két Közgyűlés között a Vezetőség látja el az Egyesület ügyvezetését és a tagok képviseletét. A Vezetőséget negyedévenként, valamint akkor is össze kell hívni, ha a vezetőségi tagok kétharmada az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza.

A Vezetőség összehívásáról az Elnök vagy a Titkár gondoskodik. Az összehívás írásban történik legalább 10 nappal az ülés előtt, a napirendi pont egyidejű közlésével.

 

A Vezetőség:

- meghozza a rendes tag felvételével, tiszteletbeli és pártoló tagi cím odaítélésével kapcsolatos döntéseket;

- rendszeresen ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak időarányos végrehajtását,

- véleményezi a zárszámadást és a költségvetést,

- a két Közgyűlés közötti időszakban állást foglalhat és döntést hozhat olyan ügyekben, melyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és melyek halasztást nem tűrnek. Ezekről az ügyekről azonban a következő Közgyűlésen jelentést kell tenni és a Közgyűlés jóváhagyását kell kémi,

- gondoskodik a Közgyűlés és a Vezetőség határozatainak végrehajtásáról,

- előterjesztést tesz a Közgyűlés összehívására és napirendjére, s gondoskodik ezek megfelelő előkészítéséről,

- a Vezetőség az egyes feladat-csomagok megoldására, egyes témák kidolgozására szakmai bizottságokat alakíthat,

- dönthet minden olyan kérdésben, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos jogkörébe.

 

A Vezetőség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

  

A Vezetőség ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint 50 %-a /legalább egy fővel/ jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazati egyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Vezetőség ülései nyilvánosak.

A Vezetőség azon ülésén, mely érinti az Egyesület pénzügyi kérdéseit, tanácskozási joggal részt vesz a Felügyelőbizottság egyik tagja. Ilyen téma tárgyalásához meghívása kötelező.

 

A Vezetőség azon ülésén, mely érinti az egyesület nemzetközi kapcsolatait, tanácskozási joggal részt vesz a nemzetközi referens. Ilyen téma tárgyalásához meghívása kötelező.

 

A Vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az erről való gondoskodás az Elnök feladata.

A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlévők nevét, számát, a hozott döntéseket, a döntésekért felelős személyeket, a végrehajtási határidőket, a döntést támogatók és ellenzők számát, személyét. A jegyzőkönyvet az Elnök és a Titkár írja alá. A Vezetőség azon döntéseit, melyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, vagy harmadik személyt érintenek, beleértve a hatóságokat is a döntéshozataltól számított 3 napon belül írásban meg kell küldeni az érintettnek.

A Vezetőség határozatairól, döntéseiről - időrendi sorrendben – a Titkár nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a döntés időpontját, tartalmát, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

 

Összeférhetetlenség:

A Vezetőség tagja (a továbbiakban vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt abban az esetben, ha az ítéletben megjelölt tevékenységet az Egyesület folytatja, az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.(Ptk. 3:22 §)

  

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte (Civil tv. 39. § (1) bekezdés).

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt(Civil tv. 39. § (2) bekezdés).

 

3./ Felügyelőbizottság:

Figyelemmel arra, hogy az Egyesület tagjainak létszáma a száz főt meghaladja, felügyelő szerv választása az Egyesületnél a Ptk. rendelkezései alapján kötelező (Ptk. 3:82 § (1) bek.)

  

A Felügyelőbizottság 3 főből áll, tagjait a Közgyűlés választja határozott időre, 6 évre.

A Felügyelőbizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt közvetlenül a Közgyűlésnek vannak alárendelve.

A Felügyelőbizottság tagjai maguk közül egyszerű szótöbbségi döntéssel elnököt választanak. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Felügyelőbizottság ülését annak elnöke - akadályoztatása esetén bármelyik felügyelőbizottsági tag  - írásban hívja össze írásbeli meghívó megküldésével. Írásbeli összehívásnak tekintendő az e-mail útján történő összehívás is. Az írásbeli meghívóban közölni kell a napirendet is.  A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább tagjainak többsége jelen van. A Felügyelőbizottság tagjai nyílt, kézfeltartásos szavazással hozzák meg a határozatokat. A Felügyelőbizottság minden kérdésben egyszerű szótöbbségi  döntéssel határoz, szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. 

A Felügyelőbizottság ülését annak elnöke, akadályoztatása esetén a rangidős jelenlévő felügyelőbizottsági tag vezeti és gondoskodik az ülésen elhangzottak jegyzőkönyveztetéséről. 

 

A Felügyelőbizottság tagja a Vezetőség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

 

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

A Felügyelőbizottság ellenőrzi az Egyesület működését és pénzügyi gazdálkodását, különösen annak költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását, megvizsgálja az Egyesület zárszámadását.

Ennek során a Felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelőbizottság az ellenőrzés alapján kialakult véleményét közli a Közgyűléssel.

 

A Felügyelőbizottság megállapítása és javaslata alapján az Egyesület illetékes szerve köteles a megfelelő intézkedést megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni.

A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Közgyűlést a Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.

Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A Felügyelőbizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek és a Vezetőségnek.

A Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább egyszer - a Közgyűlés előtt - össze kell ülnie.

 

4./ Szakmai munkacsoportok

Az Egyesület Vezetősége a tagok soraiból etikai, szakmai és egyéb munkacsoportokat hozhat létre. E csoportok feladatait, működésük rendjét a Vezetőség határozza meg. A munkacsoportok koordinátorát a vezetőség bízza meg.

 

Az Egyesület Elnökét és tisztségviselőit a rendes tagok az alakuló Közgyűlésen, majd a négyévente összehívandó tisztújító közgyűlésen választja meg. Esetleges visszahívásukról, új tisztségviselők megválasztásáról is a Közgyűlés jogosult dönteni.

 

Vezető tisztségviselők.

a./ Elnök:

A Közgyűlés 4 éves időtartamra Elnököt választ.

Az Elnök:

- gondoskodik az Egyesület alapszabály szerinti működéséről,

- az Egyesület központi szerveinek ülései között folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit,

- előkészíti a központi szervek üléseit és gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról,

- vezeti a Közgyűlést és a Vezetőség üléseit,

- gondoskodik a Közgyűlések, vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

- önállóan képviseli az Egyesületet,

- gondoskodik arról, hogy a Vezetőség intézkedései összhangban legyenek a Közgyűlés határozataival, - az Egyesület Titkárával együtt, de külön-külön utalványozási és pénzfelvételi joggal rendelkezik,

- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a jelen Alapszabály a hatáskörébe utal.

Tiszteletbeli elnök – amennyiben a tisztújító közgyűlés új elnököt választ, a leköszönő elnököt a Közgyűlés tiszteletbeli elnökké választhatja. A tiszteletbeli elnök szavazati joggal rendelkezik, a Vezetőség munkáját tanácsaival segítheti.

 

b./ Alelnökök:

A Közgyűlés 4 éves időtartamra 2 fő Alelnököt választ, akik felváltva helyettesítik az Egyesület Elnökét, annak távollétében, - intézik a szakmai, személyi ügyeket, - s minden olyan ügyet, mellyel az Egyesület Elnöke megbízza őket. Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott Alelnök helyettesíti, aki a helyettesítés során önállóan jár el.

 

c./ Titkár:

A Közgyűlés 4 éves időtartamra Titkárt választ.

A Titkár:

 gondoskodik az Egyesület ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról,
segíti a Közgyűlés, a Vezetőség határozatainak, az egyesületi tisztségviselők intézkedéseinek végrehajtását,
gondoskodik az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről, iratkezeléséről,
biztosítja a Vezetőség tagjaival együtt az Egyesületen belüli kapcsolattartást,
önálló utalványozási és pénzfelvételi joggal rendelkezik,
ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jelen Alapszabály a hatáskörébe utal.

 

d./ Vezetőségi tag

A Közgyűlés 4 éves időtartamra további egy fő vezetőségi tagot választ. A vezetőségi tag részt vesz a Vezetőség munkájában, döntéshozatalaiban, ellátja az ott meghatározott feladatok rá vonatkozó részét.

 

A közgyűlési, vezetőségi ülések, döntések nyilvánosságra hozatalának módja:

A Közgyűlés, a Vezetőség a hozott döntéseit a következő módon hozza nyilvánosságra, valamint az érintett személyek tudomására:

az egyesületi honlapon, - az Egyesület "Hírlevél" c. lapjában.

Ugyancsak ily módon jutnak a köz tudomására az Egyesület által nyújtott szolgáltatások formái, ezek igénybevételének módja, a szervezett tanfolyamok, képzések, konferenciák helye, ideje, témája továbbá a közhasznú tevékenységről szóló közgyűlési beszámolás helye, időpontja.

 

Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megtekinthetők: az Egyesület székhelyén. Az iratokról szükség esetén saját költségre másolat készíthető. Ezt a szándékot azonban előzőleg az Egyesület Titkárának jelezni kell.

 

V. Az Egyesület gazdálkodása.

 

Az Egyesület a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel éves költségvetés szerint - a gazdálkodási, számviteli előírások betartásával - gazdálkodik. Gazdálkodásáról zárszámadást készít. Költségvetési elszámolását a Közgyűlés fogadja el.

 

Az Egyesület működési költségeit, vagyonát a következő forrásokból szerzi be:

- tagdíj,

- pártoló tagok hozzájárulása,

- pályázatok, szponzori támogatások,

- központi költségvetési támogatás,

- egyéb /alapítvány, adomány, hagyaték stb. bevétel.

 

Az Egyesület - célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, tanfolyamokat, szakmai továbbképzéseket, előadásokat szervezhet és vezethet, alapítványokat hozhat létre, díjakat alapíthat, pályázatokat írhat ki. A vállalkozói tevékenységnek azonban összhangban kell lenni az Alapszabályban meghatározott célokkal, feladatokkal, az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végez

Az Egyesület a gazdálkodása, vállalkozása során elért eredményeit nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja

Ha az Egyesület olyan tevékenységet végez, melyet a jogszabály feltételhez köt, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv, a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

 

Az Egyesület tartozásáért saját vagyonával felel, a tagok, a tagszervezetek saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Az Egyesület számlájáról történő utalásra és pénzfelvételre az Elnök és a Titkár egyidejű akadályoztatása esetén az Alelnökök kaphatnak felhatalmazást együttes aláírással.

 

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében támogatókat kereshet. Az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és a legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél érdekében kell felhasználni.

 

VI. Az Egyesület megszűnése.

 

Az Egyesület megszűnik, ha

- más egyesülettel egyesül a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata alapján,

- feloszlását a Közgyűlés kétharmados többsége kimondja,

- az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

- az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Mindazon kérdésekben, melyekről az Alapszabály nem rendelkezik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) valamint a hatályos, vonatkozó jogszabályok az irányadók.

 

Budapest, 2014. május 28.

 

                                             

  Wiesner Erzsébet                      dr. Nemes Éva

az Egyesület Elnöke                 az Egyesület Titkára

 

 

Bejelentkezés

E-mail cím:

kötelező mező

Jelszó:

kötelező mező Belépés
Elfelejtett jelszó Regisztráció

Feliratkozás hírlevélre

» Feliratkozom