• A szupervíziót önálló szakmának fogadjuk el.

• Szupervizornak tekinthetjük azt a szakembert, aki erre a felsőoktatás keretében szakirányú képesítést szerzett.

• A szupervízió a szakmai személyiség karbantartásának, fejlesztésének eszköze, az önreflexiót középpontba helyező, a konkrét szakmai tevékenységből kiinduló és ahhoz visszacsatoló tanulási folyamat.

• A szupervízió folyamat, ennek értelmében nem krízis intervenció, nem tanácsadás, és nem aktuális problémamegoldás, hanem a szakmai személyiséget szolgálja.

• A szupervízió nem tölthet be kontroll-funkciót, nem alkalmazható intézményen belüli, hierarchikus, kollegiális helyzetben, továbbá a szupervizor nem vállalhatja felelősséget a szupervizált munkájáért.

• Szupervízió alkalmazható minden olyan területen, szervezetben, intézményben, létesítményben, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás és rehabilitációs, valamint for profit tevékenységet végző munka folyik és ennek során a szakemberek humán intervenciókat használnak fel a munkájukban,
• A szupervizorok a humán segítő pályákon a szupervíziót folyamatosan szükségesnek tartják, ennek értelmében saját tevékenységük kontroll-szupervízióját is vállalják.
• A magyar szakemberképzés Szakmai Egyesület (1996 óta Magyar Szupervizorok Társasága) keretében látja lehetségesnek a szaktevékenység Etikai Kódexének folyamatos gondozását, a magyar szupervizorok szakemberi fejlődésének és érdekképviseletének szolgálatát.
• A magyar szupervizorok nyitottan és együttműködésre készen kooperációt vállalnak minden olyan egyesülettel, szervezettel, intézménnyel és személlyel, aki / amely a szupervízió ügyét szolgálja.

1. / Az Egyesület neve: Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok

Társasága

Rövidítése: MSZCT

2. Az Egyesület székhelye: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 19. III. em. 1.
3. Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.
4. Az Egyesület alapítási éve: 1996.

5 . Az Egyesület működési területe: Az Egyesület működését Magyarországon és külföldön egyaránt ki fejti.

Az Egyesület a Civil tv. 32 . S- ában foglaltaknak megfelelően közhasznú szervezetként kíván működni.

A szupervíziónak, mint interdiszciplináris szakmának a magyarországi megteremtése, minőségi követelményeinek, képzési rendszerének kialakítása és folyamatos védelme, fejlesztése

 A szupervízió alapú reflektív coaching képviselete, szakmai színvonalának biztosítása, minőségi követelményeinek, képzési rendszerének fejlesztése és folyamatos védelme.

Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, ezzel összefüggésben az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységek, az azokhoz kapcsolódó közfeladat, és az azt szabályozó jogszabályhely a következők:

1. Közhasznú tevékenység: oktatási és nevelési tevékenység

Közfeladat: Az oktatásért felelős miniszter köznevelésfejlesztéssel kapcsolatos feladata

• a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése,
• nevelési -oktatási programok kidolgozása, kiadása

Jogszabályhely: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény 78. S (1) bek. d) és g) pontja

1. Közhasznú tevékenység: szociális tevékenység

Közfeladat: Ä személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről.

Jogszabályhely: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 92/B. S (1) bek. e) pontja

1. Közhasznú tevékenység: egészségügyi tevékenység

Közfeladat:

• Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen az egészségügyi képzés szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása
• Az egészségügyért felelős miniszter az Egészségügyről szóló törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen ellátja az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel összefüggő szakmai feladatokat

Jogszabályhely: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 41. S (3) e) pont valamint 150. S (1) bek. b) pont.

Az egyesületi célok, feladatok megvalósításának módja:

– Elméleti és empirikus kutatások végzése, szakmai anyagok elkészítése, átadása, gondozása és publikálása.

– Külföldi szakirodalom fordítása és kiadása.

– Szakkongresszusok, szimpóziumok rendezése.

– Pályázatok Írásával, adományok gyűjtésével, a tagdíjak, illetve egyéb források felhasználásával egyesületi pénzalap megteremtése.

– A hazai és külföldi szakirodalom terjesztése.

– Szakanyagok publikálása.

– A szakterülethez kapcsolódó információs központ felállítása.

– A nemzetközi szakmai események hazai népszerűsítése és a tagság azokon való részvételének elősegítése.

– Tagjainak szakmai érdekképviselete.

– Képzések, továbbképzések szervezése, tartása tagjainak és érdeklődő szakembereknek.

Az Egyesület „közhasznú” jellegéből következik, hogy közhasznú szolgáltatásait, tevékenységének eredményeit – az egyesületi tagokon kívül mások is igénybe vehetik, elsősorban – a szociális, – az egészségügy, az – oktatási ágazatok szakdolgozói, vezetői, továbbá mindazok, kiknek munkáját a szupervíziós valamint coaching szakmai ismeretek segíthetik.

Az Egyesület, mint közhasznú szervezett vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja, befektetési tevékenységet nem végez.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői, megyei önkormányzati választásokon j elöltet nem állít. A jelen Alapszabály rendelkezései értelmében közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – tevékenységének és gazdálkodásának fontosabb adatait a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza. Ugyancsak ezen információs eszközök révén tájékozódhatnak az érdeklődők az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokról, ezek igénybevételének módjáról, idejéről.

1. Az Egyesület tagja lehet:

A jelen Alapszabályban az egyes tagsági formáknál meghatározottak szerint minden természetes személy, valamint jogi és nem jogi személyiségű szervezet – országon belül és kívül -, akik az alapszabály tartalmával – preambulumával együtt – egyetértenek, és annak kötelezettségeit vállalják.

2 . Tagsági formák:

1. / alapító tag, b. / rendes tag, c. / pártoló tag, d. / tiszteletbeli tag.

a. / Alapító tag az, aki az alapító közgyűlésen részt vett s egyesületi alapítási szándékát aláírásával megerősítette. Az alapító tag rendes tag.

b./Rendes tag.

Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan bel- vagy külföldi természetes személy, aki szupervizor oklevéllel rendelkezik, és az Egyesület alapszabályát, célkitűzéseit elfogadva annak munkájában részt vesz, s a tagdíj fizetési kötelezettségének eleget tesz. A rendes tag felvételéről a Vezetőség dönt.

Más szupervizor képesítés esetén egyedi elbírálás kérhető, ebben az esetben az ilyen más képesítésű rendes tag felvételéről a Vezetőség javaslata alapján a Közgyűlés dönt a végzettség, képzettség, szakmai tapasztalat figyelembevételével.

c./ Pártoló tag

Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesület célkitűzéseit anyagilag támogatja. A felsőoktatás keretében folyó szupervizor képzésekben résztvevő hallgatók is pártoló tagként léphetnek be az Egyesületbe. A pártoló tag felvételéről a Vezetőség dönt.

d./ Tiszteletbeli tag.

Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki ki emelkedő módon támogatja az Egyesület céljait.

A tiszteletbeli tagi cím odaítéléséről a Közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

3. A tagok jogai és kötelezettségei:

– Minden tagnak kötelessége az Egyesület célkitűzéseit támogatni és az alapszabály rendelkezéseit betartani.

– A tagoknak joguk van az Egyesület tevékenységében részt venni, az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, rendezvényein jelen lenni.

– A rendes tagok egy szavazati joggal rendelkeznek.

– Az Egyesület rendes tagjai bármely tisztségre megválaszthatók.

-A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok tárgyalási joggal rendelkeznek, szavazati joggal nem rendelkeznek, vezető tisztség-viselővé nem választhatók.

– Minden rendes tagnak kötelessége a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat fizetni. Abban az esetben, ha a rendes tag tagsági jogviszonya a tárgyév július 1. napján vagy azt követően keletkezik, az éves tagdíj 50%-át köteles megfizetni. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl — az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagdíj mértékének megváltoztatását – a Vezetőség javaslata alapján — a Közgyűlés hagyja jóvá.

-Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tagsági viszony a jelentkező írásbeli belépési kérelmének a Vezetőség által el fogadott döntése után keletkezik.

4. A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik kilépés a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása, – kizárás, – elhalálozás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén.

A rendes tag, és a pártoló, valamint a tiszteletbeli tag a tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A Közgyűlés – a jelen Alapszabályban meghatározott eljárási rend szerint – a tagok sorából határozattal kizárja azt a tagot, aki a tagdíj fizetési kötelezettségének a második írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a tárgyévet követő év március 31-ig.

A Közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére határozattal kizárhatja azt a tagot, aki tagdíj fizetési kötelezettségének ez előző bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, valamint aki jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, így különösen, ha:

• valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi,

– ha bármely tag az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal, egyéb belső szabályzatokkal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít,

– magatartásával sérti az Egyesület jő hírnevét,

– legalább 1 éven keresztül az Egyesület tevékenységében semmilyen formában és mértékben nem vesz részt, és az igazolhatóan elküldött írásbeli megkeresésekre egyáltalán nem válaszol,

– az Egyesület Etikai Bizottsága erre javaslatot tesz.

Ez esetben az Egyesület Elnöke a tudomására jutó jogsértő magatartást követően azonnal, de legkésőbb 8 napon belül eljárást indít olyan formában, hogy a Közgyűlés ülését összehívja. A tag kizárására irányuló javaslatot a javaslat indokainak megjelölésével a Vezetőség egy tagja terjeszti a Közgyűlés ülésén (a továbbiakban: ülés) a Közgyűlés elé.

A Közgyűlés egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt az ülésen arról, hogy a javaslatot tárgyalásra alkalmasnak tartja-e, amennyiben igen, úgy egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt a javaslat megtárgyalása céljából összehívandó ügydöntő ülés (a továbbiakban: ügydöntő ülés) megtartásának időpontjáról. Az ügydöntő ülést 30 nappal későbbi időpontra kell összehívni az ülés időpontjához képest.

Az eljárás megindításáról, a javaslat lényegéről és indokairól, valamint az ügydöntő ülés helyéről és időpontjáról a Titkár legkésőbb az ügydöntő ülést megelőző 20 nappal írásban értesíti az érintett tagot és tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő ülésen joga van megjelenni, azonban megjelenése nem kötelező, távolmaradása az ügydöntő ülés megtartását nem akadályozza, és az ügydöntő ülés időpontja előtt írásban vagy az ügydöntő ülésen szóban joga van védekezését előterjeszteni.

A tárgyalásra az ügydöntő ülésen kerül sor. A tárgyaláson a kizárni kívánt tagot meg kell hallgatni.

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A Közgyűlés a kizárási ügyben hozott döntését a Titkár által írásos határozatban közli az érintett személlyel. A tag kizárását kimondó határozatot indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

A Közgyűlés megvonhatja attól a tiszteletbeli illetőleg a pártoló tagi címet, aki erre magatartásával érdemtelenné, méltatlanná vált pld. büntetőeljárás indul ellene, viselkedése az általános erkölcsi normákba ütközik.

A tiszteletbeli illetőleg a pártoló tagi cím megvonásával kapcsolatban a tagkizárásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

A tag kizárásáról, valamint a tiszteletbeli és pártoló tagi cím megvonásáról rendelkező, Közgyűlés által meghozott határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a tag kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

Az Egyesület testületei és bizottságai.

1./Közgyűlés 2./Vezetőség 3./felügyelő szerv: Felügyelőbizottság (a hatályos jogszabályok által előírt feltétel esetén), 4. / Szakmai munkacsoportok

1. / Közgyűlés:

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

– az Egyesület alapszabályának megállapítása, módosítása, kiegészítése, – a Vezetőség tagjai, mint vezető tisztségviselők, a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

– az Egyesület éves költségvetésének, munkatervének, az éves tagdíj összegének a megállapítása, jóváhagyása,

– a Vezetőség, a Felügyelőbizottság beszámoltatása éves tevékenységéről, munkaprogramjuk elfogadása, az Egyesület megszűnésének, illetve más társadalmi szervezettel való egyesülésének és szétválásának kimondása, /megszűnés esetén döntés az egyesületi vagyon hovafordításáról/,

– az Egyesület éves beszámolójának, ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének megtárgyalása, elfogadása, tekintettel az Egyesület közhasznú jellegére, az Egyesület beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletének megtárgyalása, jóváhagyása, (a közhasznúsági melléklet a Civil tv. 29. S (6) és (7) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével készül s kerül a Közgyűlés elé),

– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

– tag kizárásával, tiszteletbeli és pártoló tagi cím megvonásával kapcsolatos döntés meghozatala;

– a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

– amennyiben ilyen megválasztására a későbbiekben sor kerül, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

-a végelszámoló kijelölése

– döntés mindazokban az ügyekben, melyet a jogszabály, a jelen Alapszabály, a Közgyűlés határozata illetőleg a Közgyűlés támogató határozata esetén a Vezetőség határozata a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A Közgyűlés működésének szabályai:

A Közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik az Egyesület székhelyén.

Az összehívásáról a Vezetőség írásban, meghívó útján gondoskodik, legalább 15 nappal a Közgyűlés előtt, a napirend egyidejű közlésével.

A meghívónak tartalmaznia kell

1. az Egyesület nevét és székhelyét;
2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
3. az ülés napirendjét.

A Vezetőség határozata, valamint a tagok egyharmadának – ok és cél megjelölésével benyújtott írásbeli – kérelme alapján 30 napon belül a Közgyűlést össze kell hívni.

A bíróság indítványára pedig a Közgyűlést kötelező összehívni.

A Közgyűlés a tagok legalább 50%+1 fő jelenléte esetén határozatképes.

Ä tiszteletbeli tag, a pártoló tag távolléte a határozatképességet nem érinti.

Határozatképtelenség esetén a Vezetőség a Közgyűlést egy héten belül – azonos tárgykörrel – újból összehívja. Az újbóli összehívás esetén a Közgyűlés legalább 10 tag jelenléte esetén határozatképes.

A Közgyűlés határozatait egyszerű szavazati többséggel hozza.

Kivétel:

– az alapszabály jóváhagyása, az Egyesület feloszlatása, a vagyoni végelszámolás elvégzése, a beszámoló és a közhasznúsági melléklet megtárgyalása, jóváhagyása. A megjelölt témák esetében a Közgyűlés 2/3-os szavazással dönt.

– Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

– Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.

Szavazati jogát minden rendes tag személyesen vagy elektronikus hírközlő eszköz útján gyakorolhatja.

A tagok a Közgyűlésen tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszköz útján is gyakorolhatják az alábbiak szerint:

A Közgyűlés megtartható úgy is, hogy a tagok a Közgyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok azonosítását, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz (Skype, Zoom Meeting, MS Teams, Google Meets) közvetítésével vesznek részt. A Közgyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a Közgyűlésen résztvevők személyének megállapítását. Ha valamely tagot a Vezetőség bármely tagja személyesen nem ismer, az érintett tagtól az ülésen történő részvétel érdekében kérhető fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányának felmutatása.

A Vezetőség köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott Közgyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tarott Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az Elnök hitelesít.  Az jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elektronikus hírközlő eszköz útján résztvevő tagok adatait (név, lakcím).

Amennyiben az Egyesület Alapszabálya valamely kérdésben titkos szavazást ír elő, a Közgyűlést elsősorban olyan elektronikus hírközlő eszköz útján kell megtartani, amely biztosítja a titkos szavazás lehetőségét (Zoom Meeting). Amennyiben a Közgyűlés nem tartható meg olyan elektronikus hírközlő eszköz útján, amely biztosítja a titkos szavazás lehetőségét, úgy a tagok az adott közgyűlés ideje alatt a titkos szavazást lehetővé tevő eszközön keresztül szavaznak (Eleve, Survio), amely szavazás eredményét az Elnök ismerteti a Közgyűléssel.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök vezeti.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet                                                                                                                     A szavazatok megszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A jegyzőkönyv készítéséről az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, amennyiben a közgyűlés elektronikus hírközlő eszköz útján került megtartásra, úgy ennek tényét, a jelenlévők nevét, számát, a hozott döntéseket, a döntésekért felelős személyeket, a végrehajtási határidőket, a döntést támogatók és ellenzők számarányát /ha lehet személyét is /. A jegyzőkönyvet az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés által a jelenlévő rendes tagok közül választott két hitelesítő írja alá.

A Közgyűlés határozatairól, döntéseiről  időrendi sorrendben a Titkár nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a döntés időpontját, tartalmát, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

A Közgyűlés határozatait, döntéseit, melyek bármely tagra vonatkozóan jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, vagy harmadik személyt /beleértve a hatóságokat is/ érintenek, a döntéshozatal után azonnal, de legkésőbb 8 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel.

2. / Vezetőség:

A Közgyűlés rendes tagjai közül titkos szavazással négy éves időtartamra 7 fős Vezetőséget választ. A Vezetőség tagjainak személyére az Egyesület három tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek, jelölt lista útján. A jelölőbizottság a jelöltlistát az Egyesület tagjai által a jelölőbizottság részére megküldött jelölések összesítésével készíti elő azzal a megkötéssel, hogy a jelölőbizottság csak olyan jelöltet vehet fel   a jelöltlistára, akit legalább az Egyesület tíz tagja jelölt. A jelölőbizottság a hozzá beérkezett jelölésekhez kötve van.

A Vezetőség Elnökből, a Gazdasági Alelnökkel együtt három Alelnökből, Titkárból és két további vezetőségi tagból áll. A Vezetőség munkáját Nemzetközi referens segíti, aki az Egyesület Vezetőség által megbízott rendes tagja, aki nem tagja a vezetőségnek.

A Vezetőség tagjai egymással hozzátartozói, rokoni, függőségi viszonyban nem állnak.

Két Közgyűlés között a Vezetőség látja el az Egyesület ügyvezetését és a tagok képviseletét. Vezetőséget negyedévenként, valamint akkor is össze kell hívni, ha a vezetőségi tagok kétharmada az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza.

A Vezetőség összehívásáról az Elnök vagy a Titkár gondoskodik. Az összehívás írásban történik legalább 10 nappal az ülés előtt, a napirendi pont egyidejű közlésével.

A Vezetőség:

– meghozza a rendes tag felvételével, pártoló tagi cím odaítélésével kapcsolatos döntéseket;

– rendszeresen ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak időarányos végrehajtását,

– véleményezi a zárszámadást és a költségvetést,

– a két Közgyűlés közötti időszakban állást foglalhat és döntést hozhat olyan ügyekben, melyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és melyek halasztást nem tűrnek. Ezekről az ügyekről azonban a következő Közgyűlésen jelentést kell tenni és a Közgyűlés jóváhagyását kell kérni,

– gondoskodik a Közgyűlés és a Vezetőség határozatainak végrehajtásáról,

– előterjesztést tesz a Közgyűlés összehívására és napirendjére, s gondoskodik ezek megfelelő előkészítéséről,

– a Vezetőség az egyes feladat-csomagok megoldására, egyes témák kidolgozására szakmai munkacsoportokat alakíthat,

– dönthet minden olyan kérdésben, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos jogkörébe.

A Vezetőség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

A Vezetőség ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint 50 %-a / legalább egy fővel / jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Szavazati egyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A Vezetőség ülései nyilvánosak.

A Vezetőség azon ülésén, mely érinti az Egyesület pénzügyi kérdéseit, tanácskozási joggal részt vesz a Felügyelőbizottság egyik tagja. Ilyen téma tárgyalásához meghívása kötelező.

A Vezetőség azon ülésén, mely érinti az egyesület nemzetközi kapcsolatait, tanácskozási joggal részt vesz a nemzetközi referens. Ilyen téma tárgyalásához meghívása kötelező.

A vezetőségi ülést a közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint elektronikus úton is meg lehet tartani.

A Vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az erről való gondoskodás az Elnök feladata.

A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell az ülés helyét, idejét, napirendjét, a jelenlévők nevét, számát, a hozott döntéseket, a döntésekért felelős személyeket, a végrehajtási határidőket, a döntést támogatók és ellenzők számát, személyét. A jegyzőkönyvet az Elnök és a Titkár Írja alá. A Vezetőség azon döntéseit, melyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, vagy harmadik személyt érintenek, beleértve a hatóságokat is a döntéshozataltól számított 3 napon belül írásban meg kell küldeni az érintettnek.

A Vezetőség határozatairól, döntéseiről – időrendi sorrendben – a

Titkár nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a döntés időpontját, tartalmát hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét.

Összeférhetetlenség:

A Vezetőség tagja (a továbbiakban vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt abban az esetben, ha az ítéletben megjelölt tevékenységet az Egyesület folytatja, az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk. 3:22 S)

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –

1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzlet lezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szőlő törvény szerint felfüggesztette vagy törölte (Civil tv. 39. S (1) bekezdés).

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt (Civil tv. 39. S (2) bekezdés).

3. / Felügyelőbizottság:

Figyelemmel arra, hogy az Egyesület tagjainak létszáma a száz főt meghaladja, felügyelő szerv választása az Egyesületnél a Ptk. rendelkezései alapján kötelező (Ptk. 3:82.§ (1) bek.).

A Felügyelőbizottság 3 főből áll, tagjait a Közgyűlés választja határozott időre, 6 évre.

A Felügyelőbizottság tagjai megbízatásuk ideje alatt közvetlenül a Közgyűlésnek vannak alárendelve.

A Felügyelőbizottság tagjai maguk közül egyszerű szótöbbségi döntéssel elnököt választanak. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ä Felügyelőbizottság ülését annak elnöke akadályoztatása esetén bármelyik felügyelőbizottsági tag – írásban hívja össze írásbeli meghívő megküldésével. Írásbeli összehívásnak tekintendő az e-mail útján történő összehívás is. Az írásbeli meghívóban közölni kell a napirendet is. A Felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább tagjainak többsége jelen van. A Felügyelőbizottság tagjai nyílt, kézfeltartásos szavazással hozzák meg a határozatokat. A Felügyelőbizottság minden kérdésben egyszerű szótöbbségi döntéssel határoz szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

A Felügyelőbizottság ülését annak elnöke, akadályoztatása esetén a rangidős jelenlévő felügyelőbizottsági tag vezeti és gondoskodik az ülésen elhangzottak jegyzőkönyveztetéséről.

A Felügyelőbizottság tagja a Vezetőség ülésén tanácskozási joggal részt vehet

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

1. a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja

(ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

1. a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
2. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást —, illetve
3. az a) -c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A Felügyelőbizottság ellenőrzi az Egyesület működését és pénzügyi gazdálkodását, különösen annak költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását, megvizsgálja az Egyesület zárszámadását.

Ennek során a Felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelőbizottság az ellenőrzés alapján kialakult véleményét közli a Közgyűléssel.

A Felügyelőbizottság megállapítása és javaslata alapján az Egyesület illetékes szerve köteles a megfelelő intézkedést megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni.

A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás)

történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé;

1. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel A Közgyűlést a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.

Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A Felügyelőbizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek és a Vezetőségnek.

A Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább egyszer — a Közgyűlés előtt — össze kell ülnie.

4. / Szakmai munkacsoportok

Az Egyesület Vezetősége a tagok soraiból, szakmai és egyéb munkacsoportokat hozhat létre. E csoportok feladatait, működésük rendjét a Vezetőség határozza meg. A munkacsoportok koordinátorát a vezetőség bízza meg.

Az Egyesület Elnökét és tisztségviselőit a rendes tagok az alakuló Közgyűlésen, majd a négyévente összehívandó tisztújító közgyűlésen választja meg. A vezetőségi tagok ugyanarra a vezetőségen belüli tisztségre egymást követő időszakokra legfeljebb két alkalommal választhatóak meg. Esetleges visszahívásukról, új tisztségviselők megválasztásáról is a Közgyűlés jogosult dönteni.

5./ Etikai Bizottság

Az Egyesületnél 5 főből álló Etikai Bizottság működik, amely biztosítja és ellenőrzi az Etikai Kódex előírásainak betartását.  Az Etikai Bizottság 5 tagját az Egyesület rendes tagjai közül a Közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság tagja nem lehet egyidejűleg a Vezetőség tagja is. Az Etikai Bizottság tagjainak megbízatása 5 (öt) éves határozott időtartamra szól. Az Etikai Biztosság tagjai maguk jelölik ki az Etikai Bizottság elnökét, aki gondoskodik az Etikai Biztosság üléseinek összehívásáról és azok levezetéséről.

Az Etikai Bizottság kivizsgálja a tudomására jutott, az Egyesület tagjainak, az Egyesület Etikai Kódexét sértő magatartását. Amennyiben az Etikai Biztosság tudomására jut, hogy az Egyesület tagjai közül bárki, az Egyesület Etikai Kódexét – adott esetben súlyosan – megszegte, az Etikai Biztosság elnöke haladéktalanul gondoskodik az Etikai Bizottság ülésének összehívása iránt. Az Etikai Biztosság ülését írásban (legalább e-mailes formában) kell összehívni, az összehívás indokául szolgáló etikai vétség rövid leírásával. Amennyiben az Etikai Bizottság bármely tagja úgy találja, hogy az etikai vétség körülményei indokolják, az Etikai Bizottság a Vezetőség egy tagját meghívja az Etikai Bizottság ülésére. Az így meghívott vezetőségi tag kizárólag konzultációs joggal rendelkezik. Amennyiben a Vezetőség által tárgyalt napirend indokolttá teszi, a Vezetőség egy etikai bizottsági tagot konzultációs joggal hív meg a vezetőségi ülésre (kizárólag azon napirendi pont tárgyalására, amely az etikai bizottsági tag jelenlétét indokolttá teszi).

Az Etikai Bizottság az érintett (panaszolt) tagot, illetve az ügyben érintett egyéb felet (pl. panaszos) meghallgatja.

Amennyiben az Etikai Bizottság megállapítja, hogy az Egyesület tagja az Etikai Kódex rendelkezéseit megszegte vagy a tudomására jutott körülmények alapján etikai vétség nem állapítható meg, úgy erről az érintett tagot írásban értesíti az ügy részleteinek, illetve a mérlegelt körülmények leírásával. Amennyiben az Etikai Bizottság megállapította, hogy a tag etikai vétséget követett el, úgy figyelmeztetni kell az érintett tagot, hogy ismételt etikai vétség elkövetése esetén az Etikai Bizottság kezdeményezi az érintett tag Egyesületből történő kizárását. Az Etikai Bizottság jelen bekezdés szerinti határozata ellen az érintett tag a Közgyűlésnél élhet fellebbezéssel.

Amennyiben az Etikai Biztosság azt állapítja meg, hogy az Egyesület tagja ismételten vagy súlyos mértékben megszegte az Etikai Kódexet, úgy javasolja a Közgyűlésnek – az eset részletes körülményeinek leírása mellett- a tag Egyesületből történő kizárását. Az Etikai Bizottság jelen bekezdés szerinti határozata ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azonban a tagkizárásra vonatkozó közgyűlési határozat elleni jogorvoslatban az Etikai Bizottság határozata is kifogásolható.

Az Etikai Biztosság akkor határozatképes, ha legalább 3 tagja jelen van az ülésen. Az Etikai Biztosság a jelenlévő tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg határozatait. Az etikai vétséggel érintett bizottsági tag az adott etikai eljárásban nem vehet részt. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Etikai Bizottság maga alakítja ki ügyrendjét. Az Etikai Bizottság éves munkájáról, a Számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó éves közgyűlésen tájékoztatja a tagságot.

Vezető tisztségviselők.

a. / Elnök:

A Közgyűlés 4 éves időtartamra Elnököt választ.

Az Elnök:

• gondoskodik az Egyesület alapszabály szerinti működéséről,
• az Egyesület központi szerveinek ülései között folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit,
• előkészíti a központi szervek üléseit és gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról,
• vezeti a Közgyűlést és a Vezetőség üléseit,
• gondoskodik a Közgyűlések, vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

— önállóan képviseli az Egyesületet,

• gondoskodik arról, hogy a Vezetőség intézkedései összhangban legyenek a Közgyűlés határozataival,
• önálló utalványozási és pénzfelvételi joggal rendelkezik,
• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a jelen Alapszabály a hatáskörébe utal.

Tiszteletbeli elnök — amennyiben a tisztújító közgyűlés új elnököt választ, a leköszönő elnököt a Közgyűlés tiszteletbeli elnökké választhatja. A tiszteletbeli elnöki tisztség a tisztség elfogadásával keletkezik, és határozatlan időtartamra szól. A tiszteletbeli elnök az Elnökség tekintetében szavazati joggal nem rendelkezik, a Vezetőség munkáját tanácsaival segítheti.

A tiszteletbeli elnök az egyesület rendes tagja, egyebekben rá a rendes tagra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. / Az Alelnök és a Gazdasági Alelnök:

A Közgyűlés 4 éves időtartamra 1 Gazdasági Alelnököt és 2 Alelnököt választ, akik annak távollétében, illetve akadályoztatása esetén helyettesítik az Egyesület Elnökét, intézik a szakmai személyi ügyeket, s minden olyan ügyet, mellyel az Egyesület Elnöke megbízza őket. Az Elnököt akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa írásban megbízott Alelnök vagy Gazdasági Alelnök helyettesíti, aki a helyettesítés során önállóan jár el.

1. / Titkár:

A Közgyűlés 4 éves időtartamra Titkárt választ.

A Titkár:

• gondoskodik az   Egyesület  ügyviteli,   adminisztrációs feladatainak ellátásáról,  segíti a Közgyűlés, a Vezetőség határozatainak, az egyesületi tisztségviselők intézkedéseinek végrehajtását,

• gondoskodik az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről, iratkezeléséről,

• biztosítja a Vezetőség tagjaival együtt az Egyesületen belüli kapcsolattartást,

• ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jelen Alapszabály a hatáskörébe utal

1. / Vezetőségi tag

A Közgyűlés 4 éves időtartamra további két fő vezetőségi tagot választ. A vezetőségi tag részt vesz a Vezetőség munkájában, döntéshozatalaiban, ellátja az ott meghatározott feladatok rá vonatkozó részét.

A közgyűlési, vezetőségi ülésekre döntések nyilvánosságra hozatalának módja:

A Közgyűlés, a Vezetőség a hozott döntéseit a következő módon hozza nyilvánosságra, valamint az érintett személyek tudomására:

-az egyesületi honlapon, – az Egyesület „Hírlevél” c. lapjában. Ugyancsak ily módon jutnak a köz tudomására az Egyesület által nyújtott szolgáltatások formái, ezek igénybevételének módja, a szervezett tanfolyamok, képzések, konferenciák helye, ideje, témája továbbá a közhasznú tevékenységről szóló közgyűlési beszámolás helye, időpontja.

Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megtekinthetők: az Egyesület székhelyén. Az iratokról szükség esetén saját költségre másolat készíthető. Ezt a szándékot azonban előzőleg az Egyesület Titkárának jelezni kell.

Az Egyesület a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel éves költségvetés szerint – a gazdálkodási számviteli előírások betartásával – gazdálkodik. Gazdálkodásáról zárszámadást készít.

Költségvetési elszámolását a Közgyűlés fogadja el.

Az Egyesület működési költségeit, vagyonát a következő forrásokból szerzi be: – tagdíj,

• pártoló tagok hozzájárulása,
• pályázatok, szponzori támogatások,
• központi költségvetési támogatás,
• egyéb /alapítvány, adomány, hagyaték stb. bevétel.

Az Egyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági -vállalkozási tevékenységet is folytathat, tanfolyamokat, szakmai továbbképzéseket, előadásokat szervezhet és vezethet, alapítványokat hozhat létre, díjakat alapíthat, pályázatokat írhat ki. A vállalkozói tevékenységnek azonban összhangban kell lenni az Alapszabályban meghatározott célokkal, feladatokkal, az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület a gazdálkodása, vállalkozása során elért eredményeit nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Ha az Egyesület olyan tevékenységet végez, melyet a jogszabály feltételhez köt, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv, a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol

Az Egyesület tartozásáért saját vagyonával felel, a tagok, a tagszervezetek saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében támogatókat kereshet. Az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és a legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél érdekében kell felhasználni.

Mindazon kérdésekben, melyekről az Älapszabá1y nem rendelkezik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013, évi V. törvény (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) valamint a hatályos, vonatkozó jogszabályok az irányadók.