1. / Az Egyesület neve: Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok

Társasága

Rövidítése: MSZCT

2. Az Egyesület székhelye: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 19. III. em. 1.
3. Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy.
4. Az Egyesület alapítási éve: 1996.

5 . Az Egyesület működési területe: Az Egyesület működését Magyarországon és külföldön egyaránt ki fejti.
Az Egyesület a Civil tv. 32 . S- ában foglaltaknak megfelelően közhasznú szervezetként kíván működni.

1. A szupervíziónak, mint interdiszciplináris szakmának a magyarországi megteremtése, minőségi követelményeinek, képzési rendszerének kialakítása és folyamatos védelme, fejlesztése
2. A szupervízió alapú reflektív coaching képviselete, szakmai színvonalának biztosítása, minőségi követelményeinek, képzési rendszerének fejlesztése és folyamatos védelme.
   
3. Az Egyesület hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, ezzel összefüggésben az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységek, az azokhoz kapcsolódó közfeladat, és az azt szabályozó jogszabályhely a következők:
   Közhasznú tevékenység: oktatási és nevelési tevékenység
   
4. Közfeladat: Az oktatásért felelős miniszter köznevelésfejlesztéssel kapcsolatos feladata
   a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése,
   nevelési -oktatási programok kidolgozása, kiadása
   
5. Jogszabályhely: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
   
6. törvény 78. S (1) bek. d) és g) pontja
   Közhasznú tevékenység: szociális tevékenység
   
7. Közfeladat: Ä személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről.
   
8. Jogszabályhely: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 92/B. S (1) bek. e) pontja
   Közhasznú tevékenység: egészségügyi tevékenység
   
9. Közfeladat:
   Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen az egészségügyi képzés szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása
   Az egészségügyért felelős miniszter az Egészségügyről szóló törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen ellátja az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel összefüggő szakmai feladatokat
   
10. Jogszabályhely: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 41. S (3) e) pont valamint 150. S (1) bek. b) pont.
    
11. Az egyesületi célok, feladatok megvalósításának módja:
    
12. – Elméleti és empirikus kutatások végzése, szakmai anyagok elkészítése, átadása, gondozása és publikálása.
    
13. – Külföldi szakirodalom fordítása és kiadása.
    
14. – Szakkongresszusok, szimpóziumok rendezése.
    
15. – Pályázatok Írásával, adományok gyűjtésével, a tagdíjak, illetve egyéb források felhasználásával egyesületi pénzalap megteremtése.
    
16. – A hazai és külföldi szakirodalom terjesztése.
    
17. – Szakanyagok publikálása.
    
18. – A szakterülethez kapcsolódó információs központ felállítása.
    
19. – A nemzetközi szakmai események hazai népszerűsítése és a tagság azokon való részvételének elősegítése.
    
20. – Tagjainak szakmai érdekképviselete.
    
21. – Képzések, továbbképzések szervezése, tartása tagjainak és érdeklődő szakembereknek.
    
22. Az Egyesület „közhasznú” jellegéből következik, hogy közhasznú szolgáltatásait, tevékenységének eredményeit – az egyesületi tagokon kívül mások is igénybe vehetik, elsősorban – a szociális, – az egészségügy, az – oktatási ágazatok szakdolgozói, vezetői, továbbá mindazok, kiknek munkáját a szupervíziós valamint coaching szakmai ismeretek segíthetik.
    
23. Az Egyesület, mint közhasznú szervezett vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja, befektetési tevékenységet nem végez.
    
24. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői, megyei önkormányzati választásokon j elöltet nem állít. A jelen Alapszabály rendelkezései értelmében közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.
    
25. Az Egyesület – mint közhasznú szervezet – tevékenységének és gazdálkodásának fontosabb adatait a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza. Ugyancsak ezen információs eszközök révén tájékozódhatnak az érdeklődők az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokról, ezek igénybevételének módjáról, idejéről.

1. Az Egyesület tagja lehet:
   
2. A jelen Alapszabályban az egyes tagsági formáknál meghatározottak szerint minden természetes személy, valamint jogi és nem jogi személyiségű szervezet – országon belül és kívül -, akik az alapszabály tartalmával – preambulumával együtt – egyetértenek, és annak kötelezettségeit vállalják.
   
3. 2 . Tagsági formák:
   / alapító tag, b. / rendes tag, c. / pártoló tag, d. / tiszteletbeli tag.
   
4. a. / Alapító tag az, aki az alapító közgyűlésen részt vett s egyesületi alapítási szándékát aláírásával megerősítette. Az alapító tag rendes tag.
   
5. b./Rendes tag.
   
6. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan bel- vagy külföldi természetes személy, aki szupervizor oklevéllel rendelkezik, és az Egyesület alapszabályát, célkitűzéseit elfogadva annak munkájában részt vesz, s a tagdíj fizetési kötelezettségének eleget tesz. A rendes tag felvételéről a Vezetőség dönt.
   
7. Más szupervizor képesítés esetén egyedi elbírálás kérhető, ebben az esetben az ilyen más képesítésű rendes tag felvételéről a Vezetőség javaslata alapján a Közgyűlés dönt a végzettség, képzettség, szakmai tapasztalat figyelembevételével.
   
8. c./ Pártoló tag
   
9. Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesület célkitűzéseit anyagilag támogatja. A felsőoktatás keretében folyó szupervizor képzésekben résztvevő hallgatók is pártoló tagként léphetnek be az Egyesületbe. A pártoló tag felvételéről a Vezetőség dönt.
   
10. d./ Tiszteletbeli tag.
    
11. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki ki emelkedő módon támogatja az Egyesület céljait.
    
12. A tiszteletbeli tagi cím odaítéléséről a Közgyűlés dönt. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
    A tagok jogai és kötelezettségei:
    
13. – Minden tagnak kötelessége az Egyesület célkitűzéseit támogatni és az alapszabály rendelkezéseit betartani.
    
14. – A tagoknak joguk van az Egyesület tevékenységében részt venni, az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, rendezvényein jelen lenni.
    
15. – A rendes tagok egy szavazati joggal rendelkeznek.
    
16. – Az Egyesület rendes tagjai bármely tisztségre megválaszthatók.
    
17. -A pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok tárgyalási joggal rendelkeznek, szavazati joggal nem rendelkeznek, vezető tisztség-viselővé nem választhatók.
    
18. – Minden rendes tagnak kötelessége a közgyűlés által megállapított évi tagdíjat fizetni. Abban az esetben, ha a rendes tag tagsági jogviszonya a tárgyév július 1. napján vagy azt követően keletkezik, az éves tagdíj 50%-át köteles megfizetni. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl — az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagdíj mértékének megváltoztatását – a Vezetőség javaslata alapján — a Közgyűlés hagyja jóvá.
    
19. -Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tagsági viszony a jelentkező írásbeli belépési kérelmének a Vezetőség által el fogadott döntése után keletkezik.
    A tagsági viszony megszűnése:
    
20. A tagsági viszony megszűnik kilépés a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása, – kizárás, – elhalálozás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén.
    
21. A rendes tag, és a pártoló, valamint a tiszteletbeli tag a tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
    
22. A Közgyűlés – a jelen Alapszabályban meghatározott eljárási rend szerint – a tagok sorából határozattal kizárja azt a tagot, aki a tagdíj fizetési kötelezettségének a második írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget a tárgyévet követő év március 31-ig.
    
23. A Közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére határozattal kizárhatja azt a tagot, aki tagdíj fizetési kötelezettségének ez előző bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, valamint aki jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, így különösen, ha:
    valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi,
    
24. – ha bármely tag az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal, egyéb belső szabályzatokkal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít,
    
25. – magatartásával sérti az Egyesület jő hírnevét,
    
26. – legalább 1 éven keresztül az Egyesület tevékenységében semmilyen formában és mértékben nem vesz részt, és az igazolhatóan elküldött írásbeli megkeresésekre egyáltalán nem válaszol,
    
27. – az Egyesület Etikai Bizottsága erre javaslatot tesz.
    
28. Ez esetben az Egyesület Elnöke a tudomására jutó jogsértő magatartást követően azonnal, de legkésőbb 8 napon belül eljárást indít olyan formában, hogy a Közgyűlés ülését összehívja. A tag kizárására irányuló javaslatot a javaslat indokainak megjelölésével a Vezetőség egy tagja terjeszti a Közgyűlés ülésén (a továbbiakban: ülés) a Közgyűlés elé.
    
29. A Közgyűlés egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt az ülésen arról, hogy a javaslatot tárgyalásra alkalmasnak tartja-e, amennyiben igen, úgy egyszerű szótöbbségi döntéssel dönt a javaslat megtárgyalása céljából összehívandó ügydöntő ülés (a továbbiakban: ügydöntő ülés) megtartásának időpontjáról. Az ügydöntő ülést 30 nappal későbbi időpontra kell összehívni az ülés időpontjához képest.
    
30. Az eljárás megindításáról, a javaslat lényegéről és indokairól, valamint az ügydöntő ülés helyéről és időpontjáról a Titkár legkésőbb az ügydöntő ülést megelőző 20 nappal írásban értesíti az érintett tagot és tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő ülésen joga van megjelenni, azonban megjelenése nem kötelező, távolmaradása az ügydöntő ülés megtartását nem akadályozza, és az ügydöntő ülés időpontja előtt írásban vagy az ügydöntő ülésen szóban joga van védekezését előterjeszteni.
    
31. A tárgyalásra az ügydöntő ülésen kerül sor. A tárgyaláson a kizárni kívánt tagot meg kell hallgatni.
    
32. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni.
    
33. A Közgyűlés a kizárási ügyben hozott döntését a Titkár által írásos határozatban közli az érintett személlyel. A tag kizárását kimondó határozatot indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
    
34. A Közgyűlés megvonhatja attól a tiszteletbeli illetőleg a pártoló tagi címet, aki erre magatartásával érdemtelenné, méltatlanná vált pld. büntetőeljárás indul ellene, viselkedése az általános erkölcsi normákba ütközik.
    
35. A tiszteletbeli illetőleg a pártoló tagi cím megvonásával kapcsolatban a tagkizárásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.
    
36. A tag kizárásáról, valamint a tiszteletbeli és pártoló tagi cím megvonásáról rendelkező, Közgyűlés által meghozott határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a tag kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.