Reflektív coaching
Mit jelent ez szakmailag?
A szupervízió-alapú coaching olyan társas interakcióban létrejövő folyamat, amelyben a coachee által megfogalmazott konkrét probléma reflektív feltárásának lényege a valóságértelmezés, a tudatosítás, a más perspektívából való „ránézés” (szupervíziós szemlélet) által a dilemma újra definiálása és a változás előmozdítása diádikus, csoport vagy team formában. (Wiesner, Kertai-Kiss, 2024)
A reflektív szemléletű segítő folyamat különböző szinteken valósulhat meg. Központi, legmélyebb magját azok a hitek, előfeltevések és meggyőződések alkotják, amelyeket a coaching partnerek gyakran megváltoztathatatlannak vélnek, de a folyamat során képesekké válnak új nézőpontból megközelíteni, vagy kritikus (megkérdőjelező) elemzést végezni. Az eredmény szempontjából az egyik legnagyobb hozzáadott érték, hogy az adaptív alkalmazkodást meghaladva az ügyfél képessé válik a folyamat során feltérképezett tudások és erőforrások alkalmazásával, optimális kiaknázásával magatartásának tartós megváltoztatására. Ez azt jelenti, hogy a folyamat által gyakran megkérdőjelezik saját rutinjainkat, tanulnak tapasztalataikból, elemzik, értékelik működésüket, fokozzák agilis és reziliens tulajdonságaikat. A reflektív gondolkodás és szemlélet a coachee állandó fejlődésnek bázisa, amely által „egyre nagyobb tudatosságra tesz szert saját helyzetét, céljait és működését illetően, ezért egyre nagyobb hatékonysággal és eredményességgel képes működni” (Gelei, 2002). A reflektív kompetenciákat latba vetve pedig, visszatérve cégükhöz, szervezetükhöz, vállalkozásukhoz, hozzájárulhatnak a tanuló szervezet építéséhez, megújulásához. Amikor a szupervízió alapú coaching, az emberi erőforrás szemszögéből, az egyén reflektív kompetenciáinak fejlődését segíti elő, a minőségbiztosítás elengedhetetlen eszközrendszerévé is válik szervezeti szinten. (Kertai-Kiss, Wiesner, 2024)
A reflektív coaching folyamata arra összpontosít, hogy segítsen a kliensnek meglátni, megérteni saját gondolatait, érzéseit, viselkedését és cselekedeteit. A folyamat során a coach támogatja az önreflexiót és a mélyebb belső kognitív és érzelmi munkát, annak érdekében, hogy a coachee képes legyen konkrét célokat kitűzni és azokat elérni. Eszközrendszerében és módszereit tekintve ebben az irányzatban nagy hangsúlyt kap a humanisztikus pszichológia, Rogers személyiségközpontú gondolkodásmódja, a nondirektivitás, az egészség- és pozitív pszichológia. A folyamat során nemcsak a (szakmai) önismeret gazdagodik, hanem a reflektív kompetenciák is fejlődnek, amely tartós szemléletváltást, változást eredményez a szakmai és személyes életben egyaránt.
Ez a coaching irányzat számos területen alkalmazható, amikor a szakmai vagy személyes élet kihívásait, problémáit, elakadásait, kérdéseit, valamint az ezekkel összefüggő helyzetet szeretnénk jobba megérteni. Például:
- vezetői szereprepertoár és kompetenciák kérdései,
- karrierépítés, vagy pályakezdés dilemmái,
- új feladatok és kihívások,
- projektmunka teljesítményének, eredményességének fokozása,
- team munka hatékonyságának növelése,
- vezetővé válás támogatása, kísérése,
- konfliktuskezelés,
- munka-magánélet egyensúlya,
- időmenedzsment kérdései.
Néhány szempont, hogy miért érdemes coach szakirányon tanulni a Károli Egyetemen:
- piacképes, egyetemi diploma,
- kivételesen jó ár-érték arány,
- a szupervízió alapú (reflektív) coaching irányzatot a diplomát adó felsőoktatási intézmények közül csak a KRE-n lehet tanulni,
- egyedülálló a képzési helyek között abban is, hogy ehhez az irányzathoz szupervizor diploma szükséges, tehát
- a képzés kifejezetten a szupervizor kompetenciákra épül,
- személyre szabott tanulási lehetőség,
- több évtized alatt felépített, minőségi szakma kultúrában tanulunk, azonos érték közösséget alkotunk, ugyanazt a szakmai nyelvet beszéljük,
- naprakész, friss elméleti és gyakorlati tudás sajátítható el a szakma kiváló képviselőitől.
Hivatkozások irodalmi forrása:
Wiesner (2014): A szupervízió alapú reflektív coaching, könyvfejezet, in: Coaching alapok és irányzatok, szerk. Kelló Éva, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kertai-Kiss, Wiesner (2024): „Bátran repülni”, könyvfejezet in: Coaching a gyakorlatban, szerk. Kelló Éva, Akadémiai Kiadó, Budapest